A mandal�k

A nagy t�bbs�g gondolom m�r l�tott mandal�kat. Ha m�gsem, van bel�l�k n�h�ny a K�pek men�ben, a Mandal�k men�pont alatt.

De mi is az a mandala?

A l�lek probl�m�inak orvosl�s�ra a laz�t�- �s l�gz�gyakorlatokt�l a pszichoter�pi�kig sokf�le m�dszert ismer�nk. A mandala, a meghat�rozott jelent�ssel b�r� form�kat tartalmaz� k�r, �s a sz�nmedit�ci� is egy ilyen lehet�s�g. Seg�ts�g�kkel alkot� m�don foglalkozhatunk magunkkal.

Aki n�ha ecsetet ragad, j�l tudja, hogy milyen el�gedetts�ggel t�lthetik el az alkot�s pillanatai. Aki fest vagy rajzol, az egyed�l van �nmag�val, a gondolataival, pozit�v, vagy negat�v �rzelmeivel, azzal, ami �ppen foglalkoztatja. A fesz�lts�gek felold�dnak fest�s k�zben, ut�na az ember nyugodtabb, der�sebb, mint el�tte.

A mandalafest�s k�l�nleges m�don hat a szellemre �s a l�lekre. Ez a hat�s kett�s alapokon nyugszik: egyr�szt a fest�s technik�j�n, amely m�r �nmag�ban v�ve medit�ci�, m�sr�szt pedig a mandalaform�n, amelyben minden a k�z�ppont fel� t�rekszik.

A mandala sz� - magyarul: k�r, �v, k�rszelet, korong - az �si indiai szent nyelvb�l, a szanszkritb�l sz�rmazik.

A mandala-medit�ci� a pszichoter�pia eszk�zt�r�ban is helyet kapott, mint m�dszeres laz�t�gyakorlat. M�r Carl Gustav Jung a jeles sv�jci pszichol�gus behat�an foglalkozott a k�r alak� k�peknek a l�lekre gyakorolt hat�s�val. Kutat�sait f�k�nt gyerekek k�z�tt v�gezte, mert �k j�val k�nnyebben r�vehet�ek a sz�nez�sre, mint a feln�ttek. Meg�llap�t�sa szerint mind a betegek, mind az eg�szs�ges emberek sz�m�ra nyugalmat, ellazul�st hoz a mandal�k kisz�nez�se. A nyughatatlan "neh�z" gyerekek k�l�n�sen j�l reag�ltak a mandal�kra.

A mandal�ban h�v�k szerint a k�r alak� k�pek a k�z�s emberi tudattalan m�ly�r�l bukkannak fel, �jra �sszefogj�k a l�lek �s a szellem sz�tzil�lt elemeit. A mandal�k a medit�ci� r�v�n fejtik ki hat�sukat. A m�dszert �gy saj�t�thatjuk el, hogy hosszan szeml�lj�k, hatni hagyjuk a mandal�t, majd kisz�nezz�k a form�kat.

A mandala kezdete �s v�ge a k�z�ppont. A mandal�ban fellelhet� minden forma �s alakzat e k�z�ppont k�r� rendez�dik, sugarasan, vagy koncentrikusan. A k�z�ppontot k�r, szanszkrit�l mandala veszi k�r�l. A mandal�ban minden geometriai alakzat - n�gysz�g, k�r �s vonal - �sszek�ttet�sben �ll egym�ssal.  Sz�nek jelent�s�ge Feh�r: megk�nnyebb�l�s, t�k�letesed�s, egy�tt�rz�s, nyugalom. Fekete: titok, meg�rz�s, bel�t�s, �jj�sz�let�s. �ttetsz�: lelki gy�gyul�s, szel�ds�g, szeretet, szerelem, h�s�g. S�rga: bar�ts�goss�g, fog�konys�g, term�szet, intelligencia. K�k: el�gedetts�g, ellazul�s, harm�nia. T�zpiros: rettenthetetlens�g, hatalom, v�ltoz�s. B�bor: emberszeretet, idealizmus, b�lcsess�g. R�zsasz�n: �rz�kenys�g, a "bels� gyermek" gy�gyul�sa, egyetemes gy�gyul�s. Narancs: �nkontroll, vitalit�s, becsv�gy, meg�rz�s. S�rg�sz�ld: n�veked�s, bizalom, szerelem, kapcsolat, gy�gyul�s. Barna: f�ldk�zelis�g, stabilit�s, tudatos k�t�d�s a k�rnyezethez. Ez�st: �rz�kf�l�tti, term�szetf�l�tti k�pess�gek, �rad� �rzelmek, j�l�t.